Németh Krisztián: Holnap újabb nagy lépés következik!

Most legalább megtudom, hogy érzékeny vagyok-e a hőmérsékletváltozásra. Pár napja még 32 fokban nyomtuk Egyiptomban, most meg itt vagyok Fehéroroszországban, ahol napközben már 4 fok is van, de holnap a meccs időpontjában állítólag örülhetünk, ha lesz +2, de inkább 0-ra készüljünk. Ez az egyiptomi hőséghez képest nagyon kemény, de még a tegnapi athéni 25 fokhoz viszonyítva is.

Persze nem meteorológusnak jöttem, hanem focizni, de azért a reptéren megrogytunk az időjárástól. Az athéni visszailleszkedésem egyébként simán ment, nagyon kedvesen fogadtak, és meg is leptek alaposan azzal, hogy mindenki képben volt. Nemcsak az edzőm, meg a vezetők, de a játékostársak is látták a meccseinket, és nagyon jó véleménnyel voltak a csapatunkról.
Az edzőnk gratulált a góljaimhoz, beszéltünk a meccsekről, a sérülésemről, és a betegségemről, majd azt mondta, hogy az első pár napban csak óvatosan mozogjak. Hétfőn például csak futnom kellett, de kedden már beszálltam a játékba is óvatosan. Azt hittem, hogy a pihentetés azt jelenti, hogy a hétközi Európa Liga-meccset is kihagyom, így alaposan meglepett, amikor kiderült, hogy az utazó keret tagja vagyok.

Nagyon örültem neki, hiszen ez lesz életem első nemzetközi kupameccse. Az Everton ellen ott ültem a kispadon, a Benfica elleni találkozót a vb miatt kihagytam, remélem, hogy csütörtökön, a BATE Boriszov ellen debütálhatok. Biztos vagyok benne, hogy nehéz dolgunk lesz, hiszen az évnek ebben a részében minden csapat szenved errefelé a nagy hidegben. Remélem, hogy tudunk megfelelően alkalmazkodni a talajhoz és az időhöz. Jó lenne, ha sikerülne játszanom is valamennyit, egy gólpassz, vagy egy gól pedig álomszerű debütálás lenne.

A mai nap krónikája még, hogy a BLIKK újságíróival egyeztettünk, és rövidesen elindítunk egy jótékonysági akciót egy bajba jutott focista fiú javára. Szegény srácról még a vb alatt olvasott a barátnőm Zsóka, aki ki is küldte a cikket nekem Egyiptomba, és nagyon megrázott a történet. A fiú egy edzésen összeesett, azóta kómában van, a nehéz körülmények között élő családja pedig nehezen tudja előteremteni a kezelés költségeit. Zsókával akkor abban maradtunk, hogy megpróbálunk segíteni. Úgy tudom, napokon belül elindul egy akció, melynek során elárverezzük azt a pár cipőmet, amiben az vb-n a góljaimat szereztem. Remélem, minél több pénz jön majd össze, és komoly összeggel tudjuk segíteni a családot.

Németh Krisztián bejegyzései csak a forrás feltüntetésével és az oldalra mutató aktív hivatkozással (www.pepsifoci.hu) vehetőek át!