Németh Krisztián: Örülök a cseheknek, tuti, jó kis meccs lesz

Kicsit kisimultunk mindannyian, de ahogy olvasom az internetet, otthon a szurkolók is. Persze ez nálunk is, náluk is egy napig tart, de maximum keddig, mert a cseh meccs után megint minden vagy nagyon sötét lesz, vagy nagyon rózsaszín. Kezdem megtanulni, hogy így néz ki a mi világunk, de megemészteni azért nem olyan könnyű. Furcsa pár nap elteltével tökéletesen az ellenkezőjét olvasni a korábbi véleményeknek újságíróktól, szurkolóktól egyaránt. Tudom persze, hogy ennek a mi gyökeresen különböző produkciónk az oka, de a mostani történéseknek tanulsága lehet az, hogy érdemes várni a kritikával, meg dicsérettel is. Szerintem ez a csapat letett már annyit az asztalra az elmúlt pár évben, hogy egy nagyon rossz meccs után nem kellett volna feltétlenül „kivégezni”. Nem éltük meg jól, s főleg azért volt rossz olvasni ezeket a dolgokat, mert ez nem egy lelketlen társaság. Itt mindenkinek nagyon égett a képéről a bőr a Honduras meccs után, emésztettük mi magunkat épp eléggé, és le is nyomtuk magunkat lelkileg, nem kellett ehhez feltétlenül segítség kintről. Mindegy, túl vagyunk a dolgon, és okosabbak lettünk, tanultunk megint valamit. Legközelebb már nem lepődünk meg. A legutóbbi két meccsen nem kaptunk gólt, jól ment a csapatnak, de még messze vagyunk attól, hogy hibátlannak nevezhessük a játékunkat. Szerintem a legnagyobb különbség az, hogy az elmúlt két meccsen a régi játékunkat erőltetjük, azaz biztonságosan védekezünk, és onnan kontrázunk. Ez a csapat ezt tudta mindig is, és most is ezt tudja. Soha nem mi leszünk a labdabirtoklás bajnokai, de jól kontrázunk, jó ütemben tudjuk kihasználni az ellenfél figyelmének kihagyásait. A szombati góljaink is így születtek.
Ami engem illet, továbbra is eléggé magam alatt vagyok. A napokban meghalt az egyik nagymamám, és nagyon nehéz így a családtól távol feldolgozni ezt. Én sem segíthetek otthon, és nekem sem segíthetnek otthonról, ráadásul a temetésén sem lehetek ott. Most már érte is játszom, és szeretnék az otthoniaknak ezekben a nehéz napokban legalább a velem kapcsolatos hírekkel valami kis örömet okozni. A lelki sebeken kívül a fizikaiak se nagyon akarnak múlni. A bokám fáj, de ezt a vb-t már mindenképpen végigcsinálom. A meccsekre elkötjük, és akkor tűrhető, edzeni meg nem nagyon edzek vele. Sajnos a két stopli okozta seb egyre rosszabbul néz ki, be is gyulladt, úgyhogy kezd komplikálódni a dolog. Azért a csehek ellen remélem, rendben leszek, és a doki enged játszani. A magam részéről örülök a cseheknek, gyerekkorunk óta rengetegszer játszottunk, ismerjük egymást, tuti, hogy jó kis meccs lesz. Mindig döntetlen közeli, szoros meccseink voltak, váltakozó sikerrel. Most is kevés gólos, nagy csatára számítok. Tavaly az Eb-n az olaszok ellen egy ilyen meccset elbuktunk az elődöntőben, most jó lenne, ha nekünk jönne ki a lépés.

Németh Krisztián bejegyzései csak a forrás feltüntetésével és az oldalra mutató aktív hivatkozással (www.pepsifoci.hu) vehetőek át!