George F. Hemingway blogja

A bolgár csapat óvott - nem tűnnek a gerincesség és a fair play bajnokának - és pletyka szinten már elindult a szóbeszéd arról, hogy az UEFA esetleg kizárja a Debrecent az Európa Liga csoportköréből. Én ezt egy percig sem hiszem. Azt gondolom, hogy a Debrecen azt fogja kapni, amit megérdemel: egy relatíve enyhe pénzbüntetést.

Szóval nem kérdés, hogy a magyar foci sok éves bűnös elhanyagolás és hanyagság után javulófélben van. Véleményem szerint ezt a játék és a játékosok minősége is mutatja. Úgy gondolom, az utánpótlás támogatásával és a szponzori pénz beáramlásával az elkövetkező években még markánsabb előrelépés várható. Örülnék, ha a nemzeti együttműködés a sportban is működne.

Most nekünk 5 vagy 10 évre előre kell terveznünk. Tudom, hogy mindenki a következő Európa- és Világbajnokságra, a következő Bajnokok Ligájára vagy Európa Liga-mérkőzésekre koncentrál, és azt szeretné, hogy csapataink ott kiválóan helyt álljanak. De mindenkinek látni kell, hogy a magyar labdarúgás jövőjét nem a következő hónapok, hanem a következő évek, évtizedek határozzák meg.

"Még az állítólagos UEFA verzióból sem tudjuk, hogyha volt ilyen beszélgetés, mit is mondtak a felek. Hozzáteszem, több évtizedes üzleti és jogi pályám során egészen biztosan én is többször beszélgettem nem csak kétes karakterekkel, hanem elítélt bűnözőkkel is. A legtöbb esetben valószínűleg nem tudtam, hogy ki az illető, de volt olyan eset is, hogy olyan emberekkel is szót kellett váltanom, akiknek bűnözői mivoltáról meg voltam győződve. Ettől még remélem senki szemében nem lettem bűnözővé, vagy cinkostárssá."

"Az új elnökség a magyar labdarúgás egyik legkritikusabb pillanatában veszi át az irányítást. A pénzhiány, a pálya hiány, a játékos hiány, a képzett vezető hiány az egész magyar labdarúgó társadalmat szétrombolta. Itt valóban romokból kell építkezni annak ellenére, hogy a Kisteleki István vezette elnökség a maga szerény lehetőségei között mindent megtett annak érdekében, hogy labdarúgásunk elinduljon a felfelé vezető úton."

"Aztán ott van a mindenki által a magyar labdarúgás egyik legjelentősebb edzőjének tartott Mezey György esete. Az ő kitüntetését azért fájlalja András bácsi, mert szerinte Herczeg Bandinak, a Debrecen kitűnő edzőjének kellett volna az „Év Edzője” díjat megkapni. Nem tudom, de feltételezem, hogy az edzőkből álló Edző Bizottság, amely a díjakat odaítéli, annak a Mezey Györgynek ítélte oda az „Év Edzője” díjat, aki egy színtelen középcsapatból egy év alatt bajnokesélyes, az utolsó fordulóig a bajnoki címért harcoló, és végül az Európa Ligában induló csapatot kovácsolt. Szóval gondolom, azért ezt az edzői teljesítményt nem szabadna lebecsülni, még akkor sem, ha a Debrecen edzője ugyanúgy megkaphatta volna a kitüntetést a csapat kiváló teljesítményéért."

"Nem bánom a kritikát, de azért jó lenne, ha a sikertelenség fókái nem próbálnának már az elején odapiszkítani, ahol mi építkezünk. Ha már segíteni nem tudnak, legalább ne ártsanak a magyar futball jövőjének. Közben a partizánok is lejöttek a hegyekből."

Az elmúlt évek bűnös hanyagsága után a sport, és ezen belül a labdarúgás, ismét nemzeti üggyé vált, és a figyelem középpontjába került. Ennek a kiemelt figyelemnek köszönhető, hogy egy Csányi Sándor, vagy egy, az elnökségi tagságért szintén induló Vizi E. Szilveszter, hajlandó a magyar futballtársadalom részévé válni.

"Ezt a nyilatkozatot lehet az önkritika teljes hiányának is értékelni, de én inkább úgy értelmezem, hogy Mr. Koeman pénzt szeretne a lelépésért. Ahhoz képest, hogy ő eddig mennyit adott és mennyit kapott, ez egy elég szerénytelen hozzáállás, ha igazam van az okot illetően. Szerintem a kapitány eddig úriemberként viselkedett, s kár lenne elrontani ezt azzal, hogy kiderül, ő sem más, mint egy pénzéhes zsoldos, aki képtelen a szükséges gesztust megtenni."

"Gondolom, először el kell dönteni, hogy sikeres vagy sikertelen évet zártunk. Az ember pillanatnyi érzésének ezzel a gondolattal kapcsolatban nem szabad meghatározónak lennie. Inkább meg kell vizsgálni szezon előtti célkitűzéseinket, és hogy azokból mennyi és hogyan teljesült. Abszolút célkitűzésünk volt a nemzetközi szereplés ismételt kiharcolása. Számomra ez volt a biztos mérce. Miután ezt a célt nem sikerült elérnünk, úgy ítélem meg, hogy szereplésünk a 2009/2010-es idényben leginkább sikertelennek mondható. Én legalábbis kudarcként éltem meg a csapat teljesítményét. Ennyit a végső osztályzatról."